A kertemben áll egy rozmaringbokor, amit minden látogatóm megcsodál. „Hány éves a rozmaring?!” – kérdezik, és nem győzik csodálni, milyen hatalmasra nőtt.
Mindig elmosolyodom, és elmondom: igen, ez egy 5 éves rozmaring. Akkor még egy aprócska palánta volt, most pedig egy illatos, buja bokor, ami túlélte a teleket az idő próbáját – és minden nap örömet ad.
Ma végre előkerült az a fotó, ami az ültetés évében készült, 2020.05. Nézzétek csak, milyen csodát tesz az idő, ha türelemmel és szeretettel pátyolgatjuk, ami ránk van bízva. ![]()
A két kép önmagáért beszél: az első kép, öt év törődésnek az eredménye, a második a kezdete.
Kertészkedni nem csak munka – kötődés, emlék, történet.