Idén már 7 éve készítem a kecsketejes szappanjaimat, és sokak szerint ez a szám válaszút az ember életébe – legyen szó kapcsolatokról vagy akár hobbikról. De ahogy nézem a frissen készített szappanokat a vágódeszkán, úgy érzem, hogy ez a szenvedély örök részem marad.
A szappankészítés számomra nem csupán kézműveskedés, hanem terápia, alkotás és kísérletezés egyszerre. Minden darab egyedi: a színek, az illatok, az apróbb minták, amik a vágás után előtűnnek, mindig meglepetést okoznak. Ez az öröm és izgalom minden alkalommal új erőt ad, hogy folytassam.
Nem tudom, mit hoz a jövő, de amíg a kezeim mozognak, és az alapanyagok rendelkezésemre állnak, addig szappant készíteni fogok. Azt hiszem, ez a „kapcsolat” kiállja az idő próbáját.