Éppen a Duna-parti stégünkön gyönyörködünk férjemmel a folyó áramlásában, a természet szépségében. Bercinek kedvenc hobbija a horgászat, én pedig a Tisza szomszédságában nőttem fel, azaz mindkettőnknek szerelemmé vált a VÍZ és annak közelsége.Így ma, a VÍZ világnapján (március 22-én) azon elmélkedünk, hogy mit is jelent nekünk a víz….
Mint nő, mint anya elsőnek az egészség jut eszembe, hiszen a testünk nagy része vízből van és nagy felelőségemnek érzem, hogy gyermekeinket a napi (minimum) 3 liter víz megívására neveljük. De mint gazdálkodó ember nagyon fontosnak tartom azt is, hogy megtanuljunk spórolni a vízzel, hiszen a világ vízkészletei apadásnak indultak és ahhoz, hogy termelni tudjunk folyamatos locsolásra van szükség, amihez pocsékolásnak tartom, ha ezt ivó vízzel oldjuk meg. Nálam, a Tulipánkuckóban minden úgy lett kiépítve, hogy az esővizet, a kútvizet okosan felhasználva oldom meg a legnagyobb szárazság idején is a locsolást.
Sajnos a földön már van egy-két hely, ahol a víz luxust jelent, ám mi, akik a Kárpát-medencében élünk és el vagyunk kényeztetve a természetes vizekkel, mi se pocsékoljunk, figyeljünk a környezetünkre, ha kell hozzunk áldozatot is, hogy dédunokáink is élvezhessék az életet adó vizet, és ne kelljen vízhiányba szenvedniük.
Szeretném, hogy még sokáig élvezhessük a víz szépségét és értékét is!!!
